ÉKESÍT
ÉKESÍT, ÉKESIT, (ék-es-ít) áth. m. ékesít-ětt, htn. ~ni v. ~eni. Ékessé tesz, szépít, diszít. V. ö. ÉKES. A hajfürtöket gyöngyökkel, a nyakat aranylánczczal, a karokat drága pereczekkel ékesíteni. Átv. ért. jelessé, kedvessé, becsessé, dicséretessé tesz. A szorgalom ékesíti az ifjút. A nőt ékesíti a szemérem. A beszédet ékesítik a képes kifejezések, jeles mondatok stb. Öszvetételekben: fölékesít, kiékesít.
