ÉLETBÖLCSESÉG
ÉLETBÖLCSESÉG, (élet-bölcseség) ösz. fn. 1) A bölcseség, ildomosság azon szabályai, melyekhez a gyakorlati életben alkalmazkodnunk kell, hogy világilag épen úgy mint lelkileg, megelégedettek lehesnünk. V. ö. ÉLETBÖLCS. 2) Ezen szabályok követése. Ezt kivánja az életbölcseség. Ezen embernek nincs semmi életbölcsesége.
