GALAMB
GALAMB, fn. tt, galamb-ot. Egy a latin columba, olasz colombo, illir golub, tót holub szókkal.
Ismeretes madárnem, lágy, egyenes és vége felé kevessé meghajlott csőrrel, melyen az orrlikak félig gyönge bőrrel födvék. Fajai különfélék: Házi galamb, vadgalamb, borzas, bögyös, csuklyás v. búbos, gatyás, kaczagó, kerengő, örvös, posta, spanyol, török galamb stb.,Szelíd, mint a galamb. (Km.) Nincs epéje, mint a galambnak. (Km.) Senkinek sem repűl szájába a sült galamb. (Km.) Tipeg tapog, mint a tojó galamb. (Km.) A köznépnek igen kedves szólitó szava: galambom, édes galambom, kedves galambom; mi tetszik galambom? Különösen szokott neve a szeretett leánynak, nőnek. Héj galambom, szőke bimbóm, mit nevetsz? (Fóti dal). Hová lett az én galambom, hogy sehol nem találhatom? (Népd.).
