GYARLÓ
GYARLÓ, (gyar-l-ó) mn. tt. gyarló-t. Tulajd. ért. emberről mondják, ki könnyen sikamlik, csúszik, esik. Innen erkölcsi ért. ki könnyen vétkezik, a bűnre hajlandó, az erény útján megsikamló, eleső. Mindnyájan gyarló emberek vagyunk. Továbbá am. gyönge, erőtlen (ember), vagy gyönge alapon álló, pl. gyarló beszéd. V. ö. GYAR, GYARTAT.
