HÁBORÍTLAN
HÁBORÍTLAN, HÁBORÍTATLAN, (háb-or-ít-[at-]lan) mn. tt. háborítlan-t, tb. ~ok. Csendben, békében, nyugalomban hagyott, meg nem zavart, folytonosan egy állapotban maradt. Háborítatlan népek. Háborítatlan nyugalomban élni. Háborítatlan kedv, öröm, megelégedés. Határozóilag, háborítlanul, háboritás nélkül.
