HAJLAM
HAJLAM, (haj-l-am) fn. tt. hajlam-ot. 1) Természeti képesség és vonzalom valamire. Péternek hajlama van a költészetre, Pálnak a zenére. 2) Szokás, gyakorlat által szerzett könnyüség, melynél fogva valamire önként vágyunk, s mintegy erőtetve, sürgetve érezzük magunkat. A borivás hajlammá vált nála. Rosz hajlam.
