HÚZÓDOZIK
HÚZÓDOZIK, HUZÓDOZIK, (húz-ó-od-oz-ik) belsz. és gyakor. m. huzódoz-tam, ~tál, ~ott. 1) Emberről és más állatokról mondjuk, midőn nyújtózkodnak, tagjaikat ide-oda húzzák, vonják. Húzódozik az ember, midőn roszul érzi magát, midőn megcsömörlik. Húzódozik a lábadozni kezdő beteg. Húzódozik, mint eb a pozdorján. (Km.). 2) Valamitől vonakodik, visszatartja magát. Húzódozni a munkától. Húzódozni valamely kellemetlen szagú testtől embertől.
