~I, (2)
~I, (2), tárgymutató, mint: néz-i, néz-i-tek, néz-i-k; ver-i, ver-i-tek, ver-i-k; barát-a-i v. barát-i, barát-a-i-m v. barát-i-m; hív-e-i, hív-e-i-m, fi-a-i, fi-a-i-m stb. t. i. az a-i, e-i, mint kettős tárgymutató többséget jelent, melyből az a vagy e az önhangzók torlódása miatt gyakran elejtetik. Hasonló ehez: többi e helyett: többei és a Tatrosi codexben egyebi, e helyett egyebei. Mintha volna: annak vagy azoknak többjei, egyebei. l. Előbeszéd 158–162. l. Egyébiránt ez igen gyakran j-vé változik, kivált az igéknél, miért itt is fog bővebben tárgyaltatni.
