JÁRATLAN
JÁRATLAN, (jár-atlan) mn. tt. járatlan-t, tb. ~ok. 1) Amin nem járnak, puszta, vadon, ösvénytelen, csapástalan, nyomtalan, töretlen. Járatlan vidék, pusztaság. Járatlan út. 2) Mondjuk emberről, ki keveset járt, s annak következtében tapasztalatlan, kevés ismerettel bír; vagy szélesb ért. valamiben tudatlan. De ennél szelídebb értelemmel bír. Az ily dologban ő járatlan. A hadi tudományban, számvetésben járatlan. Határozóképen am. járatlanul, járatlan módon vagy ösvényen; tapasztalatlanul.
