KAMARA
KAMARA, (V. ö. KAM gyök), fn. tt. kamarát. Megegyezik vele a latin camera, német Kammer, cseh, lengyel komora, svéd kamar, kammara, olasz kamera, franczia chambre, angol chamber, hellén χαμαρα (bolt), török kamara (hajón), persa kamar (bolt stb.). 1) Falakkal kerített osztály a házban, mely a szobától csak annyiban különbözik, hogy kályha vagy kemencze nincs benne, s éjjeli hálásra vagy holmi eszközök, vagy eleség tartására, használtatik. Lisztes, tejes kamara. Ételes kamara. Háló kamara. 2) Átv. ért a szivnek üregei. A szivnek két kamarája van. 3) Átv. ért. országos, vagy fejedelmi hatóság, mely több személyekből, u. m. elnökből, tanácsosokból, alsóbb tisztekből, szolgákból áll, s az ország, vagy fejedelem jövedelmeire, kincseire felügyel. Császári kir. kamara. Kamara elnöke, másod elnöke. Kamara jövedelnei. Máskép: Kincstár. 4) A vadászok nyelvén a tilalmazott vadastér középpontján levő kör, hol a hajtóvadászat nincs megengedve (Bérczy Károly).
