KARPÁT
KARPÁT v. KÁRPÁT, fn. tt. Karpátot. Hegység vagyis hegységek neve Magyarországban és Erdélyben. A Karpátok félhold (kar?) alakban az egész északi s keleti Magyarországot és Erdélyt körülfogják, sőt ez utóbbit elboritják. Mindkét országot északnyugot felé Morvaországtól, északkelet és észak felé Moldva-, és délfelé Oláhországtól választják el. Az északi Karpátok (Tátra) öt előhegységben ágaznak Magyarországba: egyikök a Vág balpartjától nyugotról északra emelkedik; hármok déli irányban (ezek közt a Mátra); végre az ötödik azon keleti ág, melynek zemplénmegyei hires bortermő része ,Hegyalja‘ nevet visel s végső csúcsa a tokaji hegy. A Karpátokat általában nyugotiakra (Beszkédek), magas vagy középponti Karpátokra, karpáti erdős hegységre s erdélyi Karpátokra osztják fel.
„És Karpát hegytetőjén fönn áll az ősz vezér,
Egekbe nyujtott karral áldást a népre kér.
Hosszú fehér fürtével szellők enyelgenek,
Lelkében egy leendő hon álmi rezgenek.“
Egekbe nyujtott karral áldást a népre kér.
Hosszú fehér fürtével szellők enyelgenek,
Lelkében egy leendő hon álmi rezgenek.“
| A magyarok Mózese (Garaytól). |
