LAPTÁR
LAPTÁR, (lap-ta-ár) fn. tt. laptár-t, tb. ~ok. Ezen szó helyett ugyan az apacs vagy apacsó, apacsú, apasúr divatozik a halászok nyelvén; de minthogy a laptáros, legalább a felső dunai halászoknál közismeretű, kellett léteznie laptár törzsöknek is. Laptárosnak nevezik t. i. azon halászlegényt, ki a gyalom végére kötött kis apacsút húzza a víz szélén. Az apacsú egy vastag nyélbe ütött lapdaforma kő, mely arra szolgál, hogy a gyalmot a víz fenekére húzza.
