LATÍN
LATÍN, LATIN, mn. és fn. tt. latín-t, tb. ~ok, harm. szr. ~ja. Szoros ért. a régi Latiumból, vagy annak népe közől való. Szélesb ért. a római nyelven beszélett nagyhatalmu római népből való, azt illető, arra vonatkozó. Egyébiránt szokott értelemben a rómaiak nyelvére és ezen írt müvekre vonatkozólag használtatik. Latin nyelv. Latin írók, költők, szónokok. Egyházi ért. a nyugoti egyház szokásait, szertartásait követő. Némi ellentéte: görög. Nagyváradon mind latin, mind görög szertartásu püspök székel.
