LÁTOGAT
LÁTOGAT, (lá-t-og-at v. lá-t-o-gat) gyak. áth. m. látogat-tam, ~tál, ~ott, par. látogass. Gyakran megy valahová, részént hogy lásson valamit, részént más czélból. Szinházat látogatni, Templomokat látogatni. A püspök látogatja a plebániákat, kolostorokat. Különösen, baráti hajlamból, vagy akármely emberi vonzalomból jár valahová. Ismerősöket, atyafiakat, szomszédokat látogatni. Betegeket, szegényeket látogatni. Ezen ige, gyakorlatos képzőjénél fogva szorosan többszöri látást jelent: de a bevett nyelvszokás szerént használtatik egyes menetről is, péld. Egész évben csak egyszer látogattál meg. Ennek észszerü oka abban rejlik, hogy az úgy nevezett baráti, vagy atyafiságos látogatáskor a nép különféle tudakozódó kérdésekkel jön elé, minden házbelit sorba szólongat, mindent körülnéz, stb., tehát valóban látogat, nézeget. Midőn ez ige Istenről mondatik, néha Isten áldására mutat, de többször csapást, szenvedést jelent. Az Isten sok gyermekkel meglátogatta. Meglátogatott az Isten bennünket, elégett mindenünk. Innen tréfásan mondják: Nem jó, ha a szegény embert az Isten, vagy nagy urak látogatják, mert az utóbbiakra vonatkozva ezeket megvendégelni sokba kerül.
