MIÉRT
MIÉRT, (mi-ért) ih. 1) Mint kérdő vagy valaminek eredeti okát tudakozza, vagy bizonyos becsre, árra vonatkozik, pl. miért nem akarsz velem jönni? miért haragszol? Miért szomorkodol? Itt az eredeti, vagy eszközlő ok van kérdés alatt, minél fogva az ért gyöke az eredetet jelentő ér v. er, melynek megfelel a német ur, honnan Ursache, és a latin or, melyből origo. Ellenben midőn így szólunk: Miért adnád oda lovadat? Miért varrták meg ruhádat? itt az ért becset, árt jelent, a gyöke azon ér, melyből érték, érdem, érdemel származnak, s am. mi árért, mi értékért. 2) Mindkét értelemben viszszahozó erővel is bír, és ekkor szereti maga elé venni a mutató a szócskát, pl. amiért haragudtál, annak már vége. Amiért könyörögsz, azt meg nem tehetem. Azért én is dolgozom, amiért mások, azaz oly bérért. A régi halotti beszédben méret azaz mérett: „Gye (de) mondoa neki mérett nöm enneik.“ Egyébiránt némely régieknél eléjön ,mert’ értelemben is. „Annakokáért, miért értém, hogy az én jó cselekedésem, másképen tetszik ti kegyelmednek, meg akarom tartani Veresvárát.“ (Levél 1546-ból Szalay Á. 400 m. l.). „Kit ördög nagy mestörségvel irigységből, miért jámbor vala, testi bínben akara csudaképen ejteni.“ (Debreczeni Legendáskönyv 7. lap.). V. ö. MERT és ÉRT, névrag.
