MORKOLÁB
MORKOLÁB, fn. tt. morkoláb-ot, harm. szr. ~ja. 1) A német Markgraf (jelen divat szerént magyarul: őrgróf) szóból alakult. Él vele különösen Heltai. Alakjára nézve olyan, mint a Burggraf után eltorzított porkoláb, mely magyarosan várnagy. 2) Szabó Dávid szerint am. csudaállat; (kincsörző) lidércz, mely a napfogyatkozást is okozza. „Ha a morkoláb a napot teljesen megennné.“ (Szabó D.)
