NÁDAL
NÁDAL, (nád-al) áth. m. nádal-t. 1) Valamit náddal kerít, vagy föd. Házat, ólat, pajtát nádalni. Körülnádalni a kertet, a juhaklot. 2) Felhasított nádszárral told valamit, pl. midőn a hordó dongái közé csipteti, mit leginkább úgynevezett pintérkákával tesznek a kádárok. 3) Innen vagy átv. ért. vasat, szántóvasat nádalni am. egy darab vasat hozzá forrasztani s megtoldani, mint t. i. ezt a kádárok a valóságos náddal teszik; vagy pedig itt valósággal a nádnak eredeti ,nagy’ értelme rejlik s am. nagyol, t. i. hozzátoldással nagyobbít, aminthogy ez másképen, eredetéhez is közelebb: nádol. 4) Náddal megver valakit. 5) Önhatólag am. nádat vág, nádat gyűjt. A község nádasában minden lakosnak szabad nádalnia. Akkor szoktak nádalni, ha befagyott a víz.
