NAGYBÁTYA
NAGYBÁTYA, (nagy-bátya) ösz. fn. Szoros ért. az atyának vagy anyának fitestvére. Atyai nagybátyám (patruus), anyai nagybátyám (avunculus). Mivel pedig néha megesik, hogy az atyai v. anyai testvér fiatalabb nálunknál, innen szabatosan az ily atyafit nagyfivér- vagy csak nagyvér-nek mondhatnók. Szélesb ért. nagybátyának mondják az ősbátyát vagy a nagyapának avagy nagyanyának fitestvérét is. V. ö. UNOKABÁTYA, UNOKAÖCS.
