NAGYTEKINTETŰ
NAGYTEKINTETŰ, (nagy-tekintetű) ösz. mn. Rangja, magas polgári állása és befolyása, vagy jeles érdemei, és szellemi tehetségeinél fogva nagy kitüntetésben részesülő, s bizonyos erkölcsi fensőséget gyakorló mások fölött. A czimezésekben felsőbb hatóság megszólítása az alsóbbik által. Nagytekintetű főtörvényszék. A német rendszerből ragadt reánk. Németül: hochlöblich.
