NEGYED, (1)
NEGYED, (1), (negy-ed) fn. tt. negyed-ět, harm. szr. ~e. Négy egyenlő részekre osztott egésznek egy része. A rénesforint negyede tizenöt krajczár. A mázsa negyede huszonöt font, a magyar akóé tizenhat itcze. Az évnek negyede három hó. Hónak, vagy holdnak negyede am. azon állapota midőn csak negyed része világos; első negyed, mely az újulás után, utolsó negyed, mely a megtelés után következik. Negyedóra, vagy egyszerüen: negyed. Várós negyede, eredetileg, negyedrésze, utóbb, külön felügyelők alatt álló osztálya. Mindezen jelentésekben köz nyelven a németes fertály divatozik.
