NYOMASZT
NYOMASZT, (nyom-asz-t, mondják és irják két mm-vel is: nyommaszt, amidőn talán ez am. nyom-v-aszt); áth. m. nyomaszt-ott, par. nyomaszsz, htn. ~ni, v. ~ani. Valamit bizonyos suly, teher, nehézség által szorongó, szenvedő állapotba tesz. Leginkább átv. erkölcsi, kedélyi értelemben használtatik. A bűnnek öntudata, a bánat, a gondok terhe nyomasztja szivét. Továbbá: az életerőnek, lélekzetnek gátlására, nehezítésére vonatkozik. A nagy hőség, a tisztátlan levegő nyomasztja a testet.
