OCSMÁNYKODÁS
OCSMÁNYKODÁS, (ocs-mány-kod-ás) fn. tt. ocsmánykodás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Utálatos, undorító tettek gyakorlása, csunyálkodás. Különösen gyomrot keverő, vagy erkölcsi érzetet, szemérmet sértő beszélgetés, mivelkedet. V. ö. OCSMÁNYKODIK.
