OHAJTÁS
OHAJTÁS, (oh-aj-t-ás) fn. tt. ohajtás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) A vágynak, vagy valamely fájdalmas érzelemnek oh felkiáltó hangon történő kifejezése. Hallottam forró, fájdalmas ohajtásodat. Innen a régieknél ,sohajtás’ értelme: „Mert ami bíneinkből meg nem tisztulhatunk jobban, miként áldozatokkal, azaz jóh mivelködetökkel, s jelösben alamizsnálkodásokkal, bíneinkről való ohajtással.“ Debreczeni Legendáskönyv. 2) Vágyó oh hangon kijelentett kivánás.
