OLT, (2)

Full text search

OLT, (2), (ol-t) áth. m. olt-ott, par. ~s, htn. ~ni, v. ~ani. 1) Tenyésztés, különösen nemesítés végett valamely növénybe egy hasonnemü más növényből úgynevezett termőágat, sarjat vagy bimbót bele igtat. A csipkefába rózsát, a vadkörte-csemetébe szelíd körtesarjat oltani. Két, három faju gyümölcságat oltani egg törzsökbe. 2) Állati testbe bizonyos kóranyagot, pl. himlőt igtat, hogy megfogamodván a valódi kártékony himlőbetegségnek elejét vegye. Kis gyermekekbe tehénhimlőt oltani. Átv. ért. erkölcsi jó vagy gonosz érzelmeket csepegtet valakibe; vagy nemzés által a magzattal bizonyos nyavalyát közöl. A beteges apa beoltja gyermekeibe apjától öröklött nyavalyáját. Erkölcsiséget, hazaszeretetet oltani az ifjuság szivébe.
„Mert belénk ontatott,
Szivünkbe oltatott,
Eleink vérével
Szereteted. “
(Egyházi ének Szűz Máriáról).
Hogy ez imént eléadott értelmű olt igében egészen más alapfogalom rejlik, mint az előbbi rovat alatt állóban, mutatja már a dolog természete; továbbá a nyugvó állapotra vonatkozó olt hangváltozattal alt alut, s gyöke a régi alik, ellenben a bemetszést jelentő olt semmi tájszokás szerént sem hangzik nyiltan: alt; s végül, midőn az első értelmü oltás sikerül, azt mondjuk az illető testről, hogy elaludt, péld. a tűz, gyertya, vagy megaludt, pl. a tej, kocsonya; ellenben ezen másik oltásnak sikerült következtében a beoltott tárgy megfoganszik, pl. az ágacska, bimbó, himlő. Tudniillik ebben alapfogalom, vagy a metszés, vágás, berovás, behasítás, mi szerént okszerü véleményünk oda megy ki, hogy gyöke azon or, mely metszésre vonatkozik, s egy az ir elvont gyökkel, mint e származékok rokonságából kitünik: ont v. orot am. irt; ortókapa am. irtókapa, onotvány irtovány. E szerént fába oltani am. ortani, azaz: belemetszeni, behasítani, becsiptetni valamit; himlőt oltani am. a testbe ortani, metszeni. Az r és 1, mint rokonszervü hangok, általán a nyelvekben, tehát a mienkben is gyakran fölcseréltetnek, mint: csürök csülök; türök tülök; kerep kelep; szarufa szalufa; iromba ilomba; orló olló; sarló salló; tarló talló; szurák furánk, szulák fulánk (aculeus) a szár és fúr gyököktől stb. Más vélemény szerént itt a törzs al v. aly, minthogy minden oltás valamely alybs, vagy aljba (alajba) történik; e szerént ,olt’ am. alyba tesz valamit, s különböztetésül is helyesen irhatnók olyt-nak; amint hogy különösebben ezen olt, tájdivatosan ojt, t. i. az ly és j népszokás szerént egymással gyakran fölcseréltetnek. Végül így is elemezhetni: olt am ölt, azaz valamit bizonyos likba, résbe szúr, pl. czérnát ölteni a tűbe, s e szerént: bimbót, ágat oltani valamely csemetébe, am. beleölteni. V. ö. ÖLT, és ONDÓK.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť