ÖSZVETĚSZ
ÖSZVETĚSZ, v. ~TĚSZĚN, (öszve-těsz, v. ~těszěn) ösz. áth. 1) Két, vagy több külön helyzetü testet úgy helyez, hogy együtt legyenek, egymással érintkezzenek. Kezeket, lábakat öszvetenni. Kést villával és kanállal öszvetenni. 2) Egy lakba rendel. Két, három vendéget egy szobába öszvetenni. 3) Többen bizonyos mennyiséget adomány gyanánt, vagy más czélra adnak öszve. Az égettek számára tegyünk öszve valamit.
