ÖZVEGYSÉG
ÖZVEGYSÉG, (özvegy-ség) fn. tt. özvegység-ět, harm. szr. ~e. Özvegyélet, özvegyállapot, midőn nejének holta után a férj, s férjének holta után a nő többé új házasságra nem lép, vagy azon időszak, melyet új házassági viszony nélkül töltenek el.
„Szerelmed megemészt végre,
És te maradsz özvegységre.“
És te maradsz özvegységre.“
Csokonai. (A csikóbőrös kulacshoz).
