PAT, (1)
PAT, (1), tompa, erős, vastag hang, melyből e hangutánzók származtak: patt, pattan, pattant, pattantyú, pattog, csatapata, patvar; továbbá melyek ütés áltat okozott hangra vonatkoznak, mint: patél, pátélófa, patok, rokonaik: pacz, paczka, paczkáz, pácza, pas, pass, paskol, pacs, pacskol, vékony hangon pecz, peczczent, peczeget. Megegyezik velök a latin batuo, baculus (batulus), franczia battre, bâton, a magyar bot stb. Ide tartoznak a tapadó v. taposó ütésre vonatkozók: pata (l. ezt), patkó. Megfordítva tap, honnan tapos, tapsol, tapint stb. módosítva, csap, csapa, csapás, pl. baromcsapás, azon nyom, melyet a menő barmok patái a földet taposva hagynak maguk után, tehát mintegy baromtapás. Legegyszerűbb gyök a sínai po (= láb), melyhez közel áll a persa pá.
