PÉLDÁS
PÉLDÁS, (példa-as) mn. tt. példás-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Példákkal, mint felvilágosító egyes esetekkel vagy hasonlatokkal bővelkedő. Példás jegyzetek a szabályok alatt. Példás oktatások, egyházi beszédek. 2) Erényes, jó magaviseletű, utánzásra, követésre méltó. Példás életet élni. Példás halállal kimúlni. Néha mondják a gonosz erkölcsüről is, s am. czégéres. Példás lator. A példás lator is szereti a jámbor nevet. (Km.).
