RUSNYA
RUSNYA, (rus-ony-a) mn. tt. rusnyá-t. Nagy tisztátalanság, mocskosság, piszkosság miatt igen csúf és utálatos. Némely vidékeken, különösen a székelyeknél, általában am. csúf, rút.
„Minden mit hallok, rusnya szó,
Nem székej embernek való.“
Nem székej embernek való.“
Székely népdal. (Hazáján kivül).
Némi változással: ruzsnya. „Tégedet mondnak ruzsnya czundorának.“ A XVI. századból. (A Magyar Költészet kézi könyve. Toldy F. kiadása I. k. 64. l.). Rokon értelmüek: poronda, puruttya, ocsmány. E szónak gyöke rus úgy látszik nem más, mint rosz, vagy pedig a csunyát jelentő rút, melyből lett rutony v. rusony, s ebből rusnya, mint a rusnya, midőn gyáva alamusztát jelent, am. sutnya (magát suttomban meghuzó). Egyébiránt képeztetésre rokonai: satnya, csúnya, pörnye stb. V. ö. RUSKÓ, RUSONY, RÚT.
