SARCZ
SARCZ, fn. tt. sarcz-ot, harm. szr. ~a. Általán, rendkivül kierőszakolt adó, vagy váltságdíj, milyet az ellenség szokott vetni valamely városra, tartományra, stb. A hadi dúlásnak egyik neme. Sarczot vetni a meghódított népre. Lefizetni a sarczot. A foglyokért sarczot kérni, venni.
Harács szóval egyezik, mely kharads (adó neme) török szónak felel meg; másképen rovás, megrovás, mert megróni pl. a népet am. sarczot vetni rá, mint Heltai mondja Mátyás királyról, hogy többször megrótta az országot.
