SZABADÍT
SZABADÍT, (szabad-ít) áth. m. szabadít-ott, par. ~s, htn. ~ni v. ~ani. Általán, némileg megszorított, kedvezőtlen, kényszerített, akadályos állapottól mentessé tesz. Uram szabadíts a gonosztól. Leginkább igekötőkkel fordúl elé. A rabot elszabadítani a lánczról, kiszabadítani a börtönből, megszabadítani a fogságtól. Felszabadítani a jobbágyokat, rabszolgákat. Az inast felszabadítani am. a legények osztályába igtatni. Felszabadítani a tilos legelőt, erdőt am. annak közös haszonvételét megengedni. Száraz fagykor rászabadítani a barmot a vetésekre. Régiesen: szabadojt és szabadejt; l. SZABADEJT; és V. ö. SZABAD.
