SZABADLEVÉL
SZABADLEVÉL, (szabad-levél) ösz. fn. 1) Okirat, melynek erejénél fogva valaki bizonyos kötelezettségektől fölmentetik. Jobbágyságtól, rabszolgaságtól, katonaságtól feloldó szabadlevél. 2) Úti levél, melyet az illető hatóság vagy felsőség valakinek ad, hogy bizonyos országban, vagy bizonyos helyre szabadon utazhassék, vagy valamely helyen szabadon tartózkodhassék. „Hogy kegyelmed énnekem egy szabad levelet az nagyságos úrtól vándorispán uramtól szerzene, hogy énnekem szabad úton volna a te uraságod földére ökrökvel járnom, azután onnait az nagyságos úr földőre.“ Levél 1559-ből. (Szalay Ág. 400 m. 1. 351. l.).
