TALÁLKOZIK
TALÁLKOZIK, (tal-a-al-koz-ik) k. m. találkoztam, ~tál, ~ott. 1) Akár keresve, akár véletlenül elékerül, elétünik, birtokunkba jut; van, létezik. Tiz legény között csak egy katonának való találkozott. A nagy úrnak is találkozik ura. (Km.). Senki sem találkozott, ki vállalatomban társ akart volna lenni. 2) Val vel ragú viszonynévvel am. valakivel öszvejön. Utczán, városon kivül találkozni valakivel. Ma négy régi barátommal találkoztam a szinházban. 3) Átv. mondjuk más tárgyakról is, melyek bizonyos tekintetben érintkeznek, s egymással némileg egyeznek. A nagy elmék találkoznak. Némely események időre nézve furcsán találkoznak.
Ez igének középképzője koz, öszve van téve a gyakorlatos og és oz képzőkből, melyek együvé olvadása által a g keményebb k-ra változott.
