TÜZESEN
TÜZESEN, (tüz-es-en) ih. 1) Égve, lángolva, szikrázva, parázsosan, tűzzel telve. 2) Vörösen, mint a tűz. Tüzesen szállt le a nap. 3) Indulatosan, élénken. Tüzesen szeretni. Tüzesen beszélni, szavalni. Tüzesen hozzálátni valamihez. V. ö. TÜZES.
