~UK
~UK, magashangon ~ÜK, (1) birtokos személyrag, ok ök helyett. Néha eléfordul a régieknél is, pl. „Adajokat (adójokat) és szolgálatjukat az magyaroknak feljebb tették.“ Ismét: „Hogy senki házukra ne szállhasson.“ (Régi M. Ny. II. köt. Vegy. t. 101. 1.). Döbrentei G. tanusága szerént ma is dívik Pest megye solti járásában, Baranya tájain, a Bácskában és Szeged körül. Gondosabb iróink szabályszerüleg akkor használják 1) midőn ugyanazon szónak többese is ok ök pl. szokásuk (többes: szokások), körük (többes: körök); 2), midőn a megelőző szótagban vagy szótagokban szintén o ő van, pl. lovuk (e helyett: lovok, noha a többes: lovak), örömük (e helyett: örömök, noha a többes örömek)
