VACZOG
VACZOG, (vacz-og) gyak. önh. m. vaczog-tam, ~tál, ~ott. 1) Megfázáskor fogai öszvekoczognak. A hidegláz úgy megrázta, hogy a fogai is vaczogtak. 2) A székelyeknél mondják tyúkokról, ha róka vagy görény zaklatja; továbbá a gyermekről, mikor valaki csiklandva kaczagtatja. V. ö. VACZOGTAT. Gyöke vacz természeti hangutánzó, s rokon kocz gyökkel az első, és kacs gyökkel az utóbbi jelentésben.
