VÁGY, (2)
VÁGY, (2) önh. m. ~tam, ~tál, ~ott. Azon igéink egyike, melyek egyszersmind ugyanazon alakban és alapértelemben főnevek. Kedélyének ösztönénél fogva valamely kedves dolgot elérni, megnyerni, birni, élvezni ohajt, kiván, vágya van valamire. Hirre, dícsre, becsületre, tisztségre, nagyra vágy. Naygra szokott vágyni am igaz nemes vér. Vagyok őt látni. Vágyva vágytam veled találkozni. Élvezni, sokáig élni vágy. V. ö. VÁGY, fn. és VÁGYIK, k.
