VAK
VAK, mn. tt. vak-ot. 1) Minden állat, melynek szemszervei teljesen megromlottak, s nem lát, vagy néha ideiglen, pl. születése után néhány napig, vagy valamely szembaj által meg van fosztva szeme világától; innen emberre vonatkozólag szelídebben szólva másképen: világtalan. Vak ember, vak ló, vak macska-, kutyakölyök, Némely közmondatok: Heves kutya vak kölykeit hányja. Ha vak vezet vakot, mindketten a verembe esnek. Szemesnek áll a világ, vaknak az alamizsna. Vak veti világtalannak szemére, Vak is lát néha álmában. Vak is talál garast. Mit használ a vaknak hogy apja látott. Vakok között egg szemü (fél szemü) az első. Vakok között sanda a király. Néha vak többet lát szemesnél. Vak, ha sok is aranya, mégis nyomorult. Vak a színekről. Vaknak mutatsz tükröt v. vak nem veszi hasznát a tűkörnek. Vak ember lova nehezen hízik. Tud hozzá mint vak a hímvarráshoz. Mondjuk arról is aki roszul lát, pl. aki rövidlátó, vagy kinek ugy nevezett farkassötétsége van. Vak aki a szitán (v. rostán) át nem lát. (Km.) Vak légy ha hamar akarsz látni (azaz ne tekintgess ide oda). Vak pila, Vak, a ki nem látja. Hogy lehetsz oly vak, hogy nem látod? 2) A nyelvszokás többféle átv. értelemben használja, a) Vakhoz hasonlóan működő holmibe akadozó, ütköző. A szerelem vak. Neki megy mindennek, mint a vak légy. Vakmerő, ki a veszedelmet nem látva, vagy rá nem ügyelve neki megy. Vak engedelmesség, mely a parancsnak hódul a nélkül, hogy annak okát, jogosságát, czélszerüségét vizsgálná. Vakbuzgó, kinek hite szent Pál szerint nem okszerü, vagy ki megfontolás, és mérséklés nélkül akarja érvényesíteni bizonyos elveit, véleményeit stb. b) Véletlen előre nem látott, nem gyanított, nem várt. Vak eset, vak történet, vak szerencse. c) Ami valamely dolognak szinét, látszatát, külsejét álozza. Ez értelemben különösen öszvetett szókat alkot. Vakablak, vakajtó, vakhold, vaknap, vakköröm, vaklövés, vakseb, vakbarázda, vakaranyér, vakmeleg, vakszikra, vakczifraság, hiú, semmit sem érő. stb. d) Vakkoczka, mely csak egy szemet mutat; egyszerűen: vak.
„A házasság dolga istennek munkája,
Nála nélkül vakra vetett sok koczkája.“
Nála nélkül vakra vetett sok koczkája.“
| Gyöngyösi (Murányi Vénus). |
„Megfordúlt a játék több a vak a hatnál.“
| Faludi F. (Pásztori versengés). |
Titkos, alattomos, rejtett. Vakáru, dugáru, becsempészett áru. Vak bor, melyet titkon, tilalom ellen árulnak. Vaklik v. ~lyuk, mely valamely módon el van takarva, hogy ne lássék. Vaktetü, vizes tetü, a megfagyott tagnak viszketege. Innen a vakol íge is.
Ha tekintetbe veszszük, hogy minden vaknak lényeges sajátsága, miszerént menésében akadoz, mozgásaiban a körülötte levő testekbe ütközik: ezen alapfogalomból kiindulva gyanitható, hogy azon ak gyöknek előlehes rokona, melyből akad, akaszt származtak. Hangváltozattal egyezik vele a bakcsó szónak gyöke bak, mely máskép vakvarju, azaz, vakcsó, továbbá a bakafántos, a ki másokba kapczáskodni, beleakadni szeret, mintegy akafántos. Egyébiránt (a végső a elhagyásával, minthogy a mandsu nyelvben valamely szó, csekély kivétellel, mássalhangzón nem végződhetik) hangokban teljesen egyezik a magyar vak szóval a mandsu vaka (fehlend, mangelhaft, fehlerhaft), valamint általános jelentésben is.
