VÉGITÉLET
VÉGITÉLET, (vég-itélet) ösz. fn. 1) Itélet, melyet a biró valamely ügyben utószor, eldöntőleg hoz; vagy melyet mint változhatatlant a legfelsőbb törvényszék mond ki. 2) A keresztény hittan szerint isteni itélet, melyet Isten az utolsó napon a sirjaikból feltámadandó emberek fölött tartani fog; szokottabban: utósó itélet.
