ZARÁNDOK
ZARÁNDOK, fn. tt. zarándok-ot, harm. szr. ~a. Széles ért. gyalog utazó, országokat járó idegen. Szükebb ért. bucsús szent helyeket látogató jámbor utas. Rómába, szentföldre utazó zarándok. Hajdan jelentette magát a bucsujárást, vagy utazást is, honnan, Molnár A. szerént: zarándokot jár = peregrinatur. Hangváltozattal: szarándok, a Müncheni codexben: 
arandok (a 
néha 
= sz): „Ten magad jéruzsalembeli arándok vagy“ (Lukács. XXIV.). A Bécsi codexben arandok némberi am. szarándok nő (Rúth. III.). – Gyökben hasonló hozzá a Sándor I. által följegyzett szara bora, azaz járókelő, bujdosó, világkerülő; zalán-bol szóban pedig az egész zarán- törzs benfoglaltatik. Idegen nyelvekre támaszkodva a zar v. szar gyökkel teljesen egyezik a szanszkrit szar gyök, mely am. ire, incedere, progredi; és rokon hozzá a szintén szanszkrit szal gyök, mely am. ire (Bopp F.). Továbbá rokonok hozzá arab-persa nyelven szafar am. iter, profectio (Vullers); arab nyelven: szejr das Einhergehen, Reisen (Zenker); héber nyelven: súr ivit, profectus est. (Eichorn, Winer). – Döbrentey Gábor képeztetésre nézve hasonlónak tartja az ajándok v. ajándék, nyomdok, szerdék, hálánféle, növendék s több más szókhoz. (Régi M. Nyelvemlékek. III. K. 344. 1.), Dankovszky felhozza a szarándok szónál a sztrannik szót, s ezt illir és orosznak mondja, de Miklosich erről hallgat, mint a Dankovszky munkájában eléjövő számtalan más szóról is, melyekre nézve tehát az utóbbi munka. megbízható forrásul nem tekinthető.
arandok (a néha = sz): „Ten magad jéruzsalembeli arándok vagy“ (Lukács. XXIV.). A Bécsi codexben arandok némberi am. szarándok nő (Rúth. III.). – Gyökben hasonló hozzá a Sándor I. által följegyzett szara bora, azaz járókelő, bujdosó, világkerülő; zalán-bol szóban pedig az egész zarán- törzs benfoglaltatik. Idegen nyelvekre támaszkodva a zar v. szar gyökkel teljesen egyezik a szanszkrit szar gyök, mely am. ire, incedere, progredi; és rokon hozzá a szintén szanszkrit szal gyök, mely am. ire (Bopp F.). Továbbá rokonok hozzá arab-persa nyelven szafar am. iter, profectio (Vullers); arab nyelven: szejr das Einhergehen, Reisen (Zenker); héber nyelven: súr ivit, profectus est. (Eichorn, Winer). – Döbrentey Gábor képeztetésre nézve hasonlónak tartja az ajándok v. ajándék, nyomdok, szerdék, hálánféle, növendék s több más szókhoz. (Régi M. Nyelvemlékek. III. K. 344. 1.), Dankovszky felhozza a szarándok szónál a sztrannik szót, s ezt illir és orosznak mondja, de Miklosich erről hallgat, mint a Dankovszky munkájában eléjövő számtalan más szóról is, melyekre nézve tehát az utóbbi munka. megbízható forrásul nem tekinthető.
