ZS
ZS, kisded alakban zs kissé régebben ‘s, negyvedik s végső bötü a magyar ábéczerendben, és a mássalhangzók sorában huszonötödik. Az s hangnak legközelebbi szervtársa, és lágyabb árnyalata. Ez oknál fogva a kiejtésben és irásban fölcserélődik a) s v. sz hanggal, mint: zsélye sélye; zsajtár v. zsétár, sajtár; zsizsereg sisereg; zsibog sivog; zsivaj sivaj; zsugor sugor; zsúrol súrol; kivált oly szókban, melyek idegenekből módosúltak, vagy azokkal köz eredetüek, zsák, saccus, Sack; zsálya, salvia; zselle, sella; Zsigmond, Sigmund; zsinat, synodus; zsinagóga, synagoga; zsindely, scindula, Schindel; zsold, sold; zsemlye, Semmel, simila; zsompor, Simmer v. Simperl; pünközsd (v. pünköst) pentecoste; alamizsna, elemosyna, Almosen; kámzsa, camisia; rózsa, rosa; Balázs Blasius; bazsalikom, basilicum; József, Josephus; Erzsébet Elisabeth; izsóp, hyssopum stb.; b) ritkábban z-vel, mint: zsacskó, zacskó; zsuvat, zuvat; zsong, zong, és c) cs-vel, p. zsabrák csabrág, zsámbás, csámbás; d) d helyett ezekben: zsiók = diók; zsombék=dombék; zsong=dong. Némely tájakon, nevezetesen Vasvármegyében, a szók végén s helyett használják, p. Vazsvármegye, izs is, hüzs hüs. Az s, mint középső, kivált gyakorlatos igékben, sokszor zs-vel váltakozik, p. horzsol, morzsol, dörzsöl, porzsol, torzsa, morzsa, tömörzsök, habzsol (babsol), lebzsel, kapzsi, bárzsing (bársony) stb. Általán, midőn a zs után a szó közepén közvetlenül kemény mássalhangzó, u. m. f, p, k, t következik, akkor az a kiejtésben s-nek hangzik, p. rozsféreg, így: rosféreg, darázskarcsu: daráskarcsu, gúzstekercs: gústekercs, rozsgolyva: rospolyva. Ellenkezőleg az s lágy mássalhangzók, b, d, g, gy, előtt zs-nek ejtetik, dúsgazdag igy: dúzsgazdag, okosbak: okozsbak; keresgél: kerezsgél, usdi: uzsdi, mosdik: mozsdik, rosda: rozsda, esdik: ezsdik; Osgyán: Ozsgyán, Kosd: Kozsd, Ormosd: Ormozsd stb. E tekintetben az s és zs oly viszonyban állanak, mint az sz és z.
A zs mint természeti hangatánzó eléfordúl több gyökben pl. ezen szók gyökeiben, vagy gyökelemeiben: zsémb v. zsimb, zsiba, zsibaj, zsibong, zsivaj, zsivít, zsizsereg, zsizsi, zsizsik, zsörtöl. Előtét a baranyai kiejtésü zsazsag szóban, azsag helyett.
