Aacheni magyar kápolna.
Aacheni magyar kápolna. Az aacheni templomban, mely régi idők óta hires búcsujáró hely volt, az A.-t IV. Károly építtette, valószinüleg 1364-ben (elkészült 1367-ben) az oda zarándokló magyarok számára, egyben alapítványokkal látta el két magyar pap föntartására és bőkezüen felszerelte a szükséges egyházi tárgyakkal.
Nagy Lajos magyar címere.
Nagy Lajos is érdeklődött a kápolna iránt, mert 1381-ben Ulrik pilisi apátot küldte oda, ki az egyházi szerekről leltárt vett fel. Idők folyamán a régi magyar kápolna megszünt létezni, helyébe a mult században újat építettek. H. József tilalma következtében a tömeges zarándoklások megszüntek; a magyar kincsek közül a ruhák és hasonlók elkallódtak és szétfoszlottak, csak az ötvösművek közül maradt fenn nehány. Ezek: két gyertyatartó, két ereklyemutató, két kisebb lengyel és két kisebb magyar címer, két diszes nagy magyar címer és három kép, melyeket az aacheni káptalan őriz a székestemplom kincstárában s melyek az 1884-iki budapesti történeti ötvöskiállításon is láthatók voltak. Az 1-ső ábra Nagy Lajos magyar címerét mutatja. Ezüst, részben aranyozva. Öntött, vert és vésett munka. Az aranyos zárt csöbörsisakon arany-csíkos takaró és korona van, melyből három structoll s az aranypatkót evő aranycsőrü strucfej meredez. Magassága 0,15. 1370 után készült.
Anjou-címer.
A 2-ik ábra magyar Anjou-címert mutat. Ezüst, aranyozott. Öntött, vert, vésett és áttört munka. Két sárkány a hátán két tornyocska között levő keretet tart. A tornyokon griff madár ágaskodik. A kereten e minuskula betük csillognak:
- «ich - begere - maria - lere- gotes - lehre - wolde - ich mer».-
A keretben legalul liliomos ormókkal koronázott falazat van. A keret fölött épület-homlokzat diszeleg, a jobboldali fülkében Szt. Imre, a baloldaliban Szt. István, a középsőben Szt. László áll. Magassága 0,22. A XIV. századból való. (Arch. Értesítő 1892. I. füz. Kárász Leó.)
