Ablakjog
Ablakjog, tágabb értelemben azoknak a jogszabályoknak összege, melyek valamely épületen v. építményen az ablaknyilások v. más, a világosság és a levegő beömlesztésére rendelt berendezések létesítésére vonatkoznak, szűkebb értelemben pedig szolgalmi jog (l. Szolgalom), melynél fogva valamely épülettől a világosság és a levegő el nem vonható. Általános szabály, hogy a tulajdonos a tulajdon szabadságából kifolyólag jogosítva van saját házának falán bárhol ablakot nyitni, tekintet nélkül arra, vajjon ez a szomszédra nézve kellemes-e v. sem? viszont azonban a szomszéd jogosítva van saját telkén szabadon építkezni, még ha ez által a nyitott ablaktól a kilátást elzárja, a világosságot és a levegőt elvonja. Az erre vonatkozó jogosítványok gyakorlásának megszorítása szolgalom alapítása által érhető el. A telek tulajdonosa szolgalmi jogot szerezhet a tekintetben, hogy az épület tulajdonosa a szomszédos telekre ablakot ne nyisson, az épület tulajdonosa viszont abban az irányban korlátozhatja, szolgalom utján a szomszédos telek tulajdonosát, hogy ez minden oly cselekménytől tartózkodjék, mely az ablaknyilás létesitéséhez füződő érdekkel össze nem egyeztethető. Az A. csak világosságra és levegőre ad igényt, a kilátást gátló cselekmények abbanhagyása csak akkor követelhető, ha a szolgalmi jog erre nézve különösen megszereztetett. A szomszédos tulajdonosokat megillető rendelkezési szabadság korlátozható közrendészeti szabályokkal is. Igy tűzrendészeti szempontból el lehet rendelni, hogy uj építmények és a már meglevő épületek közt megfelelő térköz maradjon. Közegészségügyi szempontból pedig oly szabályt lehet alkotni, hogy az építkezés úgy eszközöltessék, hogy a szomszédos lakások a levegőtől és világosságtól teljesen meg ne fosztassanak. A közbiztonság tekintetéből elrendelhető, hogy a szomszéd udvarra nyiló ablaknyílás rácsozattal láttassék el stb. Egyes törvényhozások a tulajdon korlátozásainak utóbb jelzett eseteit a szomszédjog (l. o.) magánjogi keretében szabályozzák (Porosz Landrecht I. r. 8. cim 137 és 148 és 139-147. §§. Francia Code civil 675-680. §§. Zürichi polg. törvénykönyv 169-171. §§); s ez által a szóban forgó korlátozások az u. n. törvényes szolgalom (Legalservitut) minőségét veszik fel.
