Absztinencia
Absztinencia (lat.), étkezéstől való tartózkodás, mely különböző elmebeli zavarok tüneteként lép föl. Az A. kóros rugóit búskomor hangulatból eredő öngyilkossági szándék, szorongási érzés, mérgezési v. hipochondrikus téveszmék, vagy végre nagyfoku kábultsággal járó erős izgalmi állapotok képezik. Némely esetben nagyzási téveszmék képezik az A. alapját, mikor ugyanis azt képzelik a betegek, hogy ök sokkal finomabb szervezetüek, semhogy közönséges táplálékra szorulnának, vagy hogy sokkal nagyobb állásuak, semhogy maguk végezhetnék az étkezést. Igen sok esetben a betegek oly makacsul tartózkodnak az evéstől, hogy okvetetlenül éhen halnának, ha mesterséges etetéssel elejét nem vennék az éhhalálnak. A mesterséges etetés ma már általánosan elfogadott, mert legkiméletesebb és legkönnyebb; módja az, hogy a beteg orrán keresztül egy lágy, hosszu, alul átfúrt gummicsövet levezetnek a beteg gyomrába, annak felső végébe tölcsért illesztenek és a tölcsérbe öntik a hig eledelt, u. m. tejet, tojást, bort, sört, húsoldatot, kakaót stb. Ilyen mesterséges etetés mellett, mely a betegre semmi veszélylyel nem jár a beteg hónapokig sőt évekig jól táplálkozhatik. A. egyházi értelemben l. Böjt.
