Adaequat
Adaequat (lat.) a. m. hozzámért megfelelő, találó, alkalmas. A filozofiában A. jelzője képzeteinknek, ismereteinknek. Az az ismeret v. képzet A., mely tárgyával megegyezik neki teljesen megfelel. A XVII. és XVIII. század racionalistái az érzékek tudósításait zavarosoknak mondották és csak a tiszta ész fogalmában találtak valóban A., a dolgok valóságának teljesen megfelelő, ezt hiven föltüntető ismereteket. Az A. fogalma akkor nagy szerepet vitt főleg Spinoza rendszerében. Később az ismerettan nagy fordulata után Kant rendszerében a fogalom módosulásával a szó is szokatlanabbá vált. L. Ismerettan és Kant.
