Akadályverseny,
Akadályverseny, sportműszó olyan lóversenyre, ahol a lovakkal nemcsak nagy távolságokat futtatnak be, hanem közbe különféle akadályokon: sövényeken, vizes és száraz árkokat, kő és deszkafalakon, gátakon ugratnak keresztül. Angliában, a lósport igazi hazájában, az A.-t steeple chase-nek hívják, ami annyit jelent, hogy «torony-verseny». Származik ez az elnevezés pedig onnan, hogy eredetileg a steeple-chase-t nem erre a célra elkészített pályákon, hanem künn a szabad téren futorták, toronyirányban, árkon-bokron, patakokon, folyókon keresztül. Az átlétikában A. szintén a versenynek az a fajtája, ahol a befutandó pályán a földből kimagasló és a földbe bemélyedő akadályok állanak a versenyzőnek utjában. Ilyen akadályok a sövény, deszkakerítés, száraz vagy vizes árok. A Magyar Atlétikai Klub akadályversenyre bajnoki serleget és állami aranyérmet tűzött ki. Bajnok Dáni Vilmos. A pálya egy angol mértföld tizenkét akadálylyal; 1884 május 24-én befutotta 5 perc 30 perc. alatt.
