Alaktan,
Alaktan, a nyelvtannak az a része, mely a szóknak alakjait magyarázza meg. Ez ismét három részre oszlik: egyik a szóknak összetételét tárgyalja, a másik a képzésüket vagyis egymásból való származásukat, a harmadik meg ragozásukat v. hajlításukat. L. Összetétel, Szóképzés, Ragozás. A. a növénytannak az a része, mely a növénytagok alakbeli és fejlődésbeli kölcsönös elhelyezkedésük, képződésük helye, útja-módja, növekedésük, alakjuk, nagyságuk stb. viszonyai (de az életműködés számbavétele nélkül) ismertetésével és törvényeivel foglalkozik, Ha ez az ismertetés a növénytagoknak vagyis szerveknek (organum) külső sajátságaira terjeszkedik, szervtan, fitognózia, organologia vagy organografia a neve; a szervek átalakulásainak ismertetése (metamorfózis) szintén ennek egyik ága. Ha az A. a növények belső szervezetét ismerteti, boncolástan (anatomia) vagy szövettan (histologia, phytotomia) a neve. Ha az A. a tagok alakulásának és kifejlődésének lefolyását és törvényeit ismerteti, kifejlődéstannak (morphogenia) mondják. Ennek ága a fejlődéstan szoros értelemben (ontogenia seu embryologia), mely a szervek létrejöttét nyomról-nyomra ismerteti, továbbá az ősnövénytan (phytopalaeontologia), mely az ősvilág növénykövületeit és kőmásolatait ismerteti, kifejlődéstanilag pedig azt a láncolatot igyekszik kideríteni, mely a ma élő növényeket az ősvilágíakkal összekapcsolja, általában a növényvilág kifejlődését lehetőleg kezdettől fogva. Nem szigoru értelemben a hisztologiát és ontogéniát egyűttvéve is nevezik morfologiának. Végre részletes A: nak (morphologia specialis) a rendszertant (systematica) nevezik.
