Apostolicae. sedis gratia
Apostolicae. sedis gratia (lat., a. m. «az apostoli szék kegyelméből»). Ezt a kifejezést a püspökök saját nevük után használják annak kifejezésére, hogy joghatóságukat istentől a pápa útján nyerik. Már I. szt. Leó pápa jogot tulajdonított magának, hogy a püspököket megerősítse. Sőt bármikor, ha a püspökök választásánál határozott kifejezést nem nyert is a pápa megerősítése, a választási mód jóváhagvása által mindig megvolt a pápa beleegyezése: A németek apostola, Bonifác, apostolicoe sedis servus-nak, Heribert kölni érsek pedig 1008-ban indignus Christi et Clavigeri eius servus-nak nevezte magát. XIII. János pápa 969-ben kijelentette, hogy Landolf beneventi püspök per apostolicae auctoritatis concessionem nyerte el az érseki méltóságot (Harduin, VI. I, 679). V. ö. Binterianum idevágó értekezését a Katholik-ban: Dei et apostolicae sedis gratia, VII. évfolyam 129 lap.
