Azórok
Azórok (portugálul: Açores vagy Terceiras, angolul Westwrn Islands), szigetesoport az Atlanti óceánban, a Gibraltar-szorostól nyugatra valami 320 tengeri mértföldre. Portugáliához tartoznak, közvetetlenül a királyi kormány alatt állanak. Területük: 2388 km2 9 nagyobb szigetből állanak, melyek meglehetősen távol álló 3 csoportot alkotnak; délkeleten Santa Maria és San Miguel a Formigasnak nevezett sziklákkal; középen: Terceira, San Jorge, Pico, Fayal és Graciosa; nyugaton Flores meg Corvo. A Terceira szigeten levő Angra a főváros. Mindezek a szigetek vulkanikusok; sok hegycsúcsuk kialudt . tűzhányó, a meleg források tehát számosak; mindegyik külön alapon áll, kivéve Florest és Corvot melyeknek közös az alapjuk. Valamennyi szigetet sokszor bizarr alaku hegyek födik: köztük Pico kupalaku hegye a legmagasabb. Széleik. is magasak és meredekek; biztos kikötők hiányzanak. A viharok és erős szelek gyakoriak; egyébként az éghajlat szelid, hasonló Dél-Spanyolországéhoz. Télen szeptembertől májusig a hajósok mindig hullámzó tengeren járnak erre; az esők elég gyakoriak. A mérsékelt éghajlat termékei mellett trópikus növények is találhatók. A szőllő igen jól terem: a mi gabonaféléinket is ternlesztik; a déli gyümölcsök közül a narancs a jellemző termék; jamsz, banána, cukornád és kávé is megterem. A nagyobb állatok mind Európából származtak ide: a lovak kicsinyek, leginkább a szamár helyettesíti őket; a szarvasmarha gyérebb, juhot, sertést és kecskét többet tenyésztenek; méhet, selyemhernyót , kevesebbet, kosenillt nagyobb számmal lehet találni. Mérges kigyók teljesen hiányzanak. Halak és osztrigák a partok közelében bőven találhatók. Általában flóra és fauna nagyobbára európai, .. amit azzal magyaráznak, hogy szelek és áramlatok könnyen vihettek el rájok növényt és állatot egyaránt. Ásványországi kincsek hiányzanak. A lakosság portugálulbeszél; keverék nép: a hódító portugáloktól, flamand gyarmatosoktól és afrikai munkásoktól származik, erős, barna arcu, sötétszemü, értelmes, nyugodt, udvarias és vendégszerető; hibájuk a tudatlanság és babonaság. Számukat 270,000-re becsülik. Sokan az A. fölfedezését Cabral Velho Gonzalvonak (1431-60) tulajdonítják; bizonyos azonban, hogy már jóval előbb ismerték. Ki látta meg az európaiak közül először nem tudják. A lakatlan szigetekre először Henrik herceg küldött 1449-ben gyarmatosokat. 1446-ban ugyanezt tette burgundiai Izabella, Bátor Károly anyja, aki a szigeteket fitestvérétől Eduard portugál királytól kapta ajándékba; ekkor leptek el az A.-t flamand gyarmatosok. Az A. azóta Portugália sorsában osztoztak. (V. ö. Hartung: Die A. m ihrer äusseren Erscheinung und nach ihrer geographischen Natur, Lipcse 1860 Goodman: Natural history of Ne A., London 1871.)
