Beggiatoa
Beggiatoa Trev. (növ.), Hosszu, tagolt és szintelen fonalak, számos kénszemcsékkel telve, és mint a rokon Oscillariák, a vizben himbálódnak. Poshadó vizekben, bűzös árkokban a cukorgyárak levezető csatornáiban, különösen pedig kéntartalmu ásványos vizekben és meleg fürdőkben, p. Baden (Bécs mellett), a pirenai, alpesi és eugánei fürdők, Bareges, Warmbrunn, Aachen vizeiben, a meder fenekét mint nyálkás tömeg vonja be, vagy a vizben uszkál, s baregin, glairin, wogen v. theiothermin a neve. Cohn véleménye szerint ezek az organizmusok eszközlik az ilyen kénes melegvizek kénhidrogén-képződését, mert a kénsavas sókat felbontják. A B. roseopersiana Zopf az édes és sós vizek helyein, ahol növény, v. állat rothad, a vizet vérszinre festi. A B. a tenger fenekét is bevonja. p. a kieli öböl fehér v. holt fenekén.
